Az 50-60-as nemzedéknek egészségügyi szempontból tényleg ki volt nyalva a segge. Fizették a tébét, de jogosultak voltak a kornak megfelelő legszínvonalasabb orvosi ellátásra, és legtöbbször azt meg is kapták. Ezek a legnehezebb páciensek. Türelmetlenek, követelőznek, sértegetik az egészségügyi dolgozókat. Vizitdíjért is az orvosokat anyázták. Vannak, akik előszeretettel jelentik fel az őket kezelő orvosokat. Hálapénzt ritkán adnak, akkor viszont éreztetik, hogy ki az úr.

Az orvosok nagy része kurva sokat dolgozik. Mert meg kell éljenek valamiből. Mert nagyon nagy igény van a munkájukra. Reggel korán már bent vannak a rendelőben, délután meg a magánrendelőben. Naponta 10-12 órát dolgoznak. Ezenfelül ott van az ügyelet. Ami azt jelenti, hogy néha még éjszaka is dolgoznak.

Magyarországon csak diplomás orvosok vehetnek részt homeopátiás orvosi képzéseken. Mivel csak ők tudják a homeopátiát sikeresen alkalmazni. Az orvosok egy része úgy gondolja (nem hiszi, gondolja), hogy a homeopátia humbug. Vannak viszont orvosok, akik találkoztak a homeopátiával, megtapasztalták annak működését. Ezért egyre többen vesznek részt homeopátiás képzéseken, és alkalmazzák munkájuk során. Az orvosok nagy része is akkor találkozik a homeopátiával, mikor az ismert módszerek mind csődöt mondanak.

A homeopátia hívei nem tévesztendők össze Jehova tanúival. Az utóbbiak hiszik és vallják, hogy majd találkoznak Istennel, Jézussal. A homeopátia hívei már találkoztak a homeopátiával, és tudják (nem hiszik, tudják), hogy az segített, segít rajtuk. Szoptatós kismamáknak visszaadta az elapadt tejüket. Óvódás gyerekek nem lázasodtak be minden második héten. Végre el lehetett vinni a gyerekeket a Nagyihoz, úgy, hogy nem rókáztak az autóba. Évek óta allergiától szenvedő fiatalembernek meghozta az első tünetmentes nyarat. Stb. Stb.

A homeopátia szkeptikusai szeretnek azzal kérkedni, hogy nagy mennyiségű homeopátiás szer elfogyasztása sem járt semmilyen tünettel. Persze, be nem indított autóban taposhatja bárki vadul a gázpedált, nem fog karambolozni. Pátoszosan fogalmazva, a homeopátiás gyógyulás motorjához is szükség van egy indítókulcsra: a tudásra, amit egy orvos hat év alatt szerez meg az orvosi egyetemen.

A belgyógyász, a pszichiáter és a sebész kacsára vadászik a tónál. A belgyógyász puskájával követ egy felszálló kacsát, majd felsóhajt:
- Lehet, hogy nem is kacsa....
A pszichiáter követ egy másik kacsát, de ő sem lő:
- Én tudom, hogy az egy kacsa, de vajon ő tudja-e?
A sebész vadul el kezd tüzelni egy felröppenő madárrajra, majd odaszól a többieknek:
- Menjetek, nézzétek meg, volt-e közte kacsa?